A Neptunt, mint szálláshelyet 1897. június 27-én avatták fel.

A vendéglőt ekkor Trattner Gusztáv vezette, aki a milleniumi kiállításon szerzett magának hírnevet és köztudott volt róla, hogy korábban már Erzsébet királyné is kóstolta a főztjét.
Az impozáns, monarchikus megjelenésű épület a mai napig megőrizte nevét, és eredeti formáját. 18 elegánsan berendezett szobával várta a főúri magyar és külhoni – elsősorban bécsi – Balatont és a badacsonyi borokat szerető közönséget. Az épületet akkoriban a part felől park, a többi oldalon szőlő vette körül.

A XX. század elején felpezsdült a balatoni, így a badacsonyi idegenforgalom is, megnőtt az igény a színvonalas nyaralásra, és a gyönyörű épületben lévő szálloda egyre népszeűbb lett a felső körökben.

Az I. világháború idején a hotelt átalakították háborús célokra és a hadikórház gyógyult betegeit szállásolták el a rehabilitáció idejére. Ez idő alatt a Magyar Szent Korona Országos Vörös-Kereszt Egylet Badacsonyi Kisegítő Kórházaként működött.

Itt pattant ki a XX. század elejének egyik legnagyobb kultúrbotránya.

Ide került a fiatal, később világhírűvé vált festő, Egry József, a Balaton festője, aki lábadozása során két dolgoba szeretett bele, a Balaton látványába, és egyik ápolónőjébe. Vizkelety Ferenc ezredes felesége, az Egrynél kilenc évvel idősebb Pauler Juliska önkéntes nővérként dolgozott a kórházban. Temperamentumos életigenlése, kacagós természete és remek humora, élettel töltötte meg a nagybeteg Egry lelkét, nem csoda hát ha olthatatlan szerelemre gyúlt a szépasszony iránt.

1916-ban nem mindennapi botrányt eredményezett, amikor egy segédápoló Egry éjjeliszekrényében kacér ceruzarajzokra bukkant, melyek az ezredesnét ábrázolták, művészi megfogalmazású akt képeken.

Botrány botrányt követett, bár mindenki igyekezett – amennyire csak lehetett – hallgatni az ügyről, de Juliska hű maradt az eszméjéhez miszerint szereti. és a nincstelen festőt választja a meglehetősen gazdag Vizkelety ezredes helyett, így a botrány elhúzódott két évig, 1918-ig amikoris végre elvált, és hozzámehetett a festőhöz.

A Neptun ennek ellenére olyan meghatározó, boldog élményt jelentett számukra, hogy a szállodától nem messze telepedtek le, az épület ma Egry József múzeumként működik.

A második világháború után elkezdődött a többi szállóra is jellemző hányattatott sors.

Volt vállalati üdülő, majd egy szállodalánc tulajdonába került, míg végül 1999-ben végre végetért a kálváriája, és az épületet végtelenül szerető tulajdonos – NAGY MIKLÓS – kezébe került.

Innen kezdve az lett a cél, hogy lassanként vissza lehessen állítani az épület régi pompáját, kiegészítve a mai kor követelményeivel.

Mára 15 szobával és egy pompás konyhájú borvendéglővel várja vendégeit.

Méreteiből fakadóan adta magát, hogy egy artdesign butikhotel legyen belőle, ahol múltidéző modern hangulatban pihenhet az igényes felnőtt közönség.

A szálloda felvállaltan felnőttbarát. Több designer és képzőművész alakította a tereket igazán különlegessé, őrizve a hagyományt.

Sok neves művész pihent és alkotott itt az elmúlt 125 évben. Ennek lenyomata, szellemisége nyomon követhető a szálloda enteriőrjeiben.

Nagy Miklós hitvallásának érzi Egry József gondolatait:

Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.